(Johannes Bours nyomán) Vannak emberek, akik tökéletesen jól érzik magukat a saját világukban, ahol élnek. Meg vannak elégedve azzal, ami van, nem kívánnak változást a helyzetükben. Egyszerűen örülnek a földi létnek. Nem áll szándékukban, hogy máshová költözzenek. Vannak viszont emberek, akiknek ez a földi lét nem elégséges. Tudják, hogy ez nem minden. Tudják, hogy […]
Tovább...
A mai ünnep, mondhatnánk egy kicsit halottak napja is, mivel valamennyi testvérünkre emlékezünk, akik „fehér ruhában, pálmaággal kezükben” ott állnak az Úr trónja előtt. (Jel7,2-4; 9-14) Csak „tréfaként jegyezném meg”, talán még a megrögzött ateisták közül is nagyon sokan ott állnak az úr trónja előtt, hiszen egész életük folyamán Isten létezésének kérdésével küszködtek „másokért élő […]
Tovább...
Féltünk szeretni és az Istenre fogtuk Azt mondván, hogy ez önközpontúság. Féltünk ölelni és az Istenre fogtuk Azt mondván, hogy ez birtoklási vágy Féltünk élni mert Tőle féltünk, és most elvisz bennünket a halál. Féltünk szeretni Mert ÉGNI AKARTUNK, Szenvedélyesen Míg elvisz a halál. Féltünk ölelni Mert OSZTVA SZAPORODTUNK, […]
Tovább...
(Bours nyomán) Mi az emberi szív legmélyebb vágya? Mi Istennek rám vonatkozó akarata? Sokszor kérdezzük, hogy mi Istennek ránk vonatkozó akarata. Titokzatos, megfejthetetlen kérdésnek tűnik, pedig egyszerű. Már a Teremtés könyve 12. fejezetében mikor Isten megszólítja ’Ábrámot’ Ígéretei által, vágyain keresztül szólítja meg. A négy klasszikus ígéret, amelyet azután a szövetségkötés által újból és újból […]
Tovább...
(Bours nyomán) Olvasmány: Ex 3,1–14 – Mózes az égő csipkebokor előtt Istennel a pusztában lehet találkozni. Mit jelent ez? Ózeás ezt írja: „Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek.” (Oz 2,16) A csipkebokorból szól Mózeshez. Isten elhagyja a dicsőség helyét. „Láttam népem nyomorúságát, hallottam panaszát … ismerem szenvedését.” A csipkebokor telis-tele […]
Tovább...
Roman Bleistein jezsuita szerzetes írja egy helyen: „Az ember egy olyan létező, aki a dolgokat, eseményeket illetően kitekintésre, áttekintésre vágyik. Aki folyamatosan egyre nagyobb szabadságra törekszik.” Már a testhelyzete is kifejezi ezt a vágyát. Az ember az, aki két lábra állva előre tekint. Kiegyenesedett gerinccel két lábon áll. Egyedül is képes cselekedni. Két lábon állva […]
Tovább...
(Bours nyomán) A Márk-evangéliumban, a színeváltozás történetében ezt olvassuk: „Egyszer csak megjelent nekik Illés és Mózes, amint Jézussal beszélgettek.” (Mk 9,4) Illés a Messiás előfutára. A 9. században (Kr. e. 873–853), mikor Achábnak a föníciai Izebel volt a felesége, az északi országrészben a Baál-kultusz nagyon megerősödött. Acháb leölette Jahve papjait, csak Illés próféta maradt életben. […]
Tovább...
(Johannes Bours nyomán) Olvasmány: 2Sámuel 24,2–25 Hol épüljön fel az Úr háza? Dávid utódainak fel kellett építeniük a templomot, Dávid pedig elkészítette a helyét az ő népe között. Mi volt Dávid bűne? Felmérette vagyoni helyzetét, hogy az alapján, hatalma által megvalósítsa az Úr tervét. „A király ezért megparancsolta Joábnak és a seregek vezéreinek: ’Járjátok sorra […]
Tovább...
(Johannes Bours nyomán) A Bibliában vannak Igék és események, melyek nagyon mély vigaszt és megerősítést nyújtanak számunkra hitünket, elkötelezettségünket és küldetésünket illetően. Ilyen megerősítés lehetett Jákob számára az álmában megjelenő lajtorja, amely eleven híd közte és Isten között. „Ha tengereken kelsz át, veled leszek; és ha folyókon, nem borítnak el, ha tűzön kell átmenned, nem […]
Tovább...
(Johannes Bours nyomán) Olvasmány: 1Kir 19,15b–16; 19–21 A szöveg elbeszéli Illés próféta Hórebre vezető útját és Elizeus meghívását. Mi itt most Elizeus meghívását akarjuk tanulmányozni. Miként fog egy háromszoros próbán keresztülmenni, hogy bizonyossá váljon, alkalmas egy ilyen küldetésre. Elizeus módos gazdálkodó, aki 12 pár ökrével műveli a földjét. Egyszer csak jön Illés, és Elizeusra veti […]
Tovább...