Elhunyt Nemesszeghy Ervin atya

ELHUNYT NEMESSZEGHY ERVIN ATYA

(1929 – 2018)

Az Életrendezés Háza lelkésze volt 2005 – 2012-ig

Ervin atya szentmisével egybekötött temetése október 15-én, hétfőn 16 órakor lesz a józsefvárosi Jézus Szíve Templomban. (1085 Budapest, Mária utca 25.)

Szeptember 25-én, kedden este 20 óra előtt szentségekkel megerősítve elhunyt Nemesszeghy Ervin SJ, a magyar jezsuita rendtartomány egykori provinciálisa Budapesten a Krisztina körúti idősotthonban. Rendtársai, Nemeshegyi Péter és Mustó Péter atyák mellette voltak az utolsó óráiban és a halálakor. Imádsággal kísérték, míg szépen elaludt, és áldott módon ment el.

1993-ban a 79. évében járó jezsuita, Vácz Jenő atya elmeséli álmait és terveit a rend akkori provinciálisának, Nemesszeghy Ervin atyának egy lelkigyakorlatos házról, melyet Püspökszentlászlón szeretne megvalósítani. Bizalmat, biztatást és támogatást kap tervei megvalósításához. 1994 június 27-én, Szent László ünnepén Ervin atya személyesen áldja meg az első alig 100 m2-es épületszárnyat és kéri Isten áldását az itt folyó lelkigyakorlatokra.

Jenő atya halálakor 2003-ban újra Ő a rend provinciálisa és szívügyének tekinti az ÉH további támogatását, a folyamatos jezsuita jelenlét biztosítását. Provinciálisi megbízatásának leteltével, pedig utódjának felajánlja, hogy amennyiben megbízza, Ő örömmel vállalná az ÉH lelkészi, lelkigyakorlatvezetői szolgálatát. Az Ő beleegyezése kellett az ÉH születéséhez, és gondoskodásával, támogatásával segítette a ház fennmaradását. Mégis ekkor kaptuk tőle a legtöbbet, amikor saját magát adta az ÉH szolgálatára.

Ervin atya az ÉH Baráti Körének az alábbi sorokat írta bemutatkozásul amikor ide érkezett.

“1929 aug. 13-án születtem Budapesten, mint szüleimnek harmadik fiúgyermeke. Pécsett nevelkedtem, így a Mecseket jól ismerem. A Piusz Gimnáziumba jártam, 1947-ben érettségiztem. 1948 nyarán felvételt nyertem a jezsuita rendbe. Az újoncidőmet Budapesten a zugligeti Manrézában töltöttem, de annak befejezése előtt, 1950 májusában kilakoltattak bennünket, majd 1950 június 10-én elhurcoltak Szegedről a Kálvária sugárúton lévő jezsuita rendházból sok rendtársammal együtt. 1956-ban külföldre menekültem, hogy a rendi tanulmányaimat folytathassam. Angliába kerültem és ott szenteltek pappá 1959-ben. További tanulmányok végzése után 1966-tól filozófiai tanár lettem Heythrop College-ban először Oxford mellett, majd 1970-től Londonban a Londoni Egyetem keretében. 1978-ban provinciálisom Kanadába küldött, ahol Torontóban novíciusmesterként működtem 1978-1988 között. Sok lelkigyakorlatot vezettem Angliában, Kanadában, USA-ban, Dél-Amerikában, és Európa számos országában. 1990-ben visszatértem Magyarországra, mint az újból egyesített magyar jezsuita provincia kinevezett tartományfőnöke. Miután 1996-ban befejeztem tartományfőnöki megbízatásomat, 3 évig igazgató voltam Miskolcon a Fényi Gyula jezsuita gimnáziumban. Ezután 3 évig a dobogókői Manrézában segítettem, majd 2002 és 2005 között ismét provinciális lettem. 2005 február 2-án megtörtént a „nemzedékváltás” a magyar provinciában és az új provinciális Püspökszentlászlóra küldött, hogy folytassam azt a munkát, amit Vácz atya kezdett meg. Bízom abban, hogy hazánk egyik legszebb tájegységében, a Zengő tövében megépült Életrendezés Háza továbbra is sok száz magyar honfitársamnak ad majd erőt az újrakezdéshez, a megújuláshoz, az élet terheinek nyugodt és bátor elviseléséhez.” (2005. június)

Ervin atya aktív papi – szerzetesi szolgálatának utolsó szakaszát közöttünk élte. Egy kimagasló, rengeteg felelősséget hordozó szerzetesi élet, alázatban és nagy szeretettel áthatott lezárásának voltunk tanúi. 7 évig élt közöttünk és nem csak az ÉH, hanem sok hetényi hívő és családos közösségünk lelkésze, lelkivezetője volt.

Hálás szívvel emlékezünk Ervin atya itt töltött éveire. Köszönjük azt a sok kegyelmet, melyet rajta keresztül közvetített felénk és lelkigyakorlatozóink felé a Jó Isten.

Most már Jenő atya mellett Ervin atya közbenjárását is kérve fordulunk az Úrhoz és kérjük áldását házunkra, lelkigyakorlatozóinkra.