A szív békessége
2020.07.29.
Hétköznapjaink zaklatottságában vágyakozunk valami biztonságot fakasztó folytonosság, valami állandó iránt. Ez sokunkban a változó környezettel való mindennapos küzdelemben nyilvánul meg. Ennek eredményeként olykor elemi erővel tör fel a vágyakozás az isteni rend után. Szeretnénk rendezni életünket, és a cél felé vezető pályára állítani. Ilyenkor kezdünk keresni. És többnyire rátalálunk is valamire. De kevesen jutnak el a valakihez. A mi feladatunk a keresőt az élet forrásához vezetni, ahol rácsodálkozhat a világmindenség Teremtőjére, hogy az ő életadó forrásából merítsen. Ekkor megkaphatja azt az ajándékot, ami a rácsodálkozás hálája: én is ebbe rendbe tartozok. Rendben vagyok.
Ez a forrás nincs távol. Ez a forrás az ember szíve mélyén rejtőzik, csak el kell jutni hozzá, ahol Isten békessége forrásozik. A taizéi énekek segítséget nyújthatnak abban, hogy az egyéni elmélkedés során a szív imádságában fölfedezzük ezt a forrást. Egy-egy evangéliumi igazság a Szentírás, vagy az Egyház szentjeinek átelmélkedett szavaival, és a repetitív zene eszközeinek tudatos alkalmazásával a kereső talán megtalálja a lélek számára helyes irányt. Személyes útján megtalálja a forrást, ahova rendszeresen visszatérhet. Rátalál a teremtő Isten rendjére, fölfedezi Jézus társaságát a szeretetben, és ebben békességet és vigaszt talál. Rendezi életét. Ez után a bátran rábízza magát a Lélekre, aki teremtő, tápláló, és tökéletesítő.
Bálint Zsolt