Aki Istennel kapcsolatba akar kerülni, többszörös próbán kell keresztülmennie
Olvasmány: 1Kir 19,15b–16; 19–21
A szöveg elbeszéli Illés próféta Hórebre vezető útját és Elizeus meghívását. Mi itt most Elizeus meghívását akarjuk tanulmányozni. Miként fog egy háromszoros próbán keresztülmenni, hogy bizonyossá váljon, alkalmas egy ilyen küldetésre.
Elizeus módos gazdálkodó, aki 12 pár ökrével műveli a földjét. Egyszer csak jön Illés, és Elizeusra veti a köntösét. Elizeus pontosan tudja, hogy ez mit jelent. Illés által az Úr választottja. Elizeus Illés után szalad, és így szól: „Engedd, hadd adjak előbb búcsúcsókot apámnak meg anyámnak, utána követlek.” Illés így szól: „Menj csak, de térj vissza. De mit tettem veled?”
Elizeus pontosan tudja, hogy mindenét el kell hagynia.
Nem tudjuk, hazamegy-e vagy sem, de az ökreit feláldozza, és az összetört faekén megsüti az állatokat, s szétosztja az emberek között, majd követi Illést.
Néhány fejezettel később ezt olvassuk: 2Kir 2,1–18)
Illés így szólt Elizeushoz: „Maradj itt, mert engem az Úr Bételbe küld”; majd később … „Elizeus! Maradj itt, mert engem az Úr Jerikóba küld.” … Végül így szól Illés: „Maradj itt, mert engem az Úr a Jordán mellé küld.”
Elizeus mindhárom alkalommal így válaszol: „Úgy igaz, amint az Úr él, és úgy igaz, ahogy te élsz: nem hagylak el.”
Elizeus szívében ott él Illés szava, mikor első alkalommal találkozva rávetette köntösét: „Menj csak, de térj vissza. De mit tettem veled?”
Elizeus követi Illést, de a próféta háromszor is megpróbálja rábeszélni, hogy maradjon, mert nehéz út vár rá, ha vele tart. Biztos vagy benne, hogy mindvégig kitartasz mellettem az úton?
Elizeus rendíthetetlen, kiállja a próbát és követi Illést!
A háromszoros figyelmeztetés jelzi, hogy az úton nem várt események, fárasztó kihívások és sok kétség is felmerül majd Elizeusban a vállalkozást illetően.
Hasonló esetben felerősödhetnek szívünkben az idegen hangok: „Bár maradtam volna a helyemen. Minek kellett követnem a prófétát? Hiszen megmondta, hogy nagyon kemény lesz az út! De Elizeus rendíthetetlenül követi Illést. Mielőtt Illés végleg elbúcsúzik Elizeustól, így szól hozzá:
„Kérj valamit, mit tegyek még meg neked, mielőtt elválok tőled?” Elizeus így felet „Hát akkor szálljon két annyi rész rám a lelkedből” Azt mondta neki: „Olyat kértél, amit nehéz teljesíteni. Ha majd látod mint ragadtatom el, osztályrészül jut neked, de ha (nem), akkor nem kapod meg.” És történt, hogy Elizeus látta, hogy Illés forgószéllel, tüzes szekéren fölment az égbe. Amikor Elizeus ezt látta fölkiáltott: „Atyám, Atyám Izrael szekere és fogata!” … Majd fölemelte Illés köntösét, mely leesett róla.”
Az elsőszülöttségi jog alapján (M. Törvény 21,17) megkapja Elizeus örökségét. Illés tudja, hogy a prófétaság karizmáját csak Isten adhatja meg, ez nincs hatalmában. Isten nyitja fel Elizeus szemét és szívét, és így látó ember lesz. Isten avatja Elizeust prófétájává.
A tüzes szekér és forgószél, mint a Lélek szimbólumai jelzik, hogy Isten Szent Lelke avatja prófétává Elizeust. A köpeny Elizeus fölött, mint az Úr kitárt keze, mely megáldja őt. A beavatás és felszentelés ősi szimbólumaival találkozunk itt ebben a jelenetben.
KÉRDÉSEK
1. Mi az én küldetésem?
2. Hol érzem küldetésem legerősebb motívumát, jelét?
3. Hol ért a legtöbb kihívás hivatásomat illetően?
(Hofher József SJ)