Körlevél 2009. pünkösd

Kedves Barátaink és Jótevőink!

A magyar jezsuiták jubileumi évet ünnepelnek 2009-ben. 100 évvel ezelőtt, 1909 szeptember 7-én a Kassai szent vértanuk ünnepén alakult meg az osztrák provinciától független magyar rendtartomány. Ugyancsak a jelen évben ünnepeljük az Életrendezés Háza (ÉH) alapításának 15 éves évfordulóját, és alapítójának Vácz Jenő jezsuita atya halálának 4 éves évfordulóját, valamint annak a hálaünnepét, hogy a Jézus Társaságában 50 éve vagyok pap (1959 – 2009). Aranymisémet az ÉH-ban az idei Nagyboldogasszony napján, Szűz Mária Mennybevételének ünnepén (augusztus 15-én, szombaton) mondom. Ezzel egy időben ünnepeljük az ÉH-ban az előbb említett évfordulókat. Az ünnepség részleteiről, külön lapon, mellékelten (később) értesítjük jótevőinket, barátainkat és az érdeklődőket.

Pünkösdi levelünkben közölni szoktuk az ÉH-ban tartandó, aktuális év második félévében tervezett közös lelkigyakorlatok témáit. Sőt idén, a legutolsó karácsonyi levelünkkel együtt ezt már megtettük 2009. június végéig. De mivel ez a listát valamennyire változtattuk, a mostani levelünkhöz csatoljuk a Pünkösd után tervezett közös lelkigyakorlatok témáit egészen 2009. év végéig. Amennyiben én vezetem e lelkigyakorlatokat, a jelzett témákat mind Szent Pál leveleinek egyes részleteivel világítom meg, mert Egyházunk a jelen évet Szent Pál évének jelentette ki.

Természetesen a közös lelkigyakorlatok mellett, lehet jelentkezni az ÉH igazgatójánál, egyénileg kísért lelkigyakorlatokra is, amennyiben itthon vagyok. Már most jelzem, hogy szeptember 15 és október 6 között ismét Torontóba kell mennem, ahol a Szent Erzsébet magyar jezsuita plébánián segítek ki. Remélem, hogy úgy, mint a közelmúltban, – a gazdasági válság ellenére – a torontói hívek továbbra is nagylelkűen támogatják az ÉH fejlesztési tervét. Az ÉH fejlesztési tervének idei megvalósulásáról Piffkó László igazgató számol majd be.

A közelgő Pünkösd ünnepére a Veni Sancte Spiritus kezdetű himnusz 3 versszakának felidézésével kívánok sok kegyelmet barátainknak, Babits Mihály fordításában.

                   Jöjj Szentlélek-isten, jöjj                            Jöjj áldott vigasztalás

                   s áraszd ki a mennyekből                           drága vendég, lelkitárs,

                        fényességed sugarát!                                legédesebb enyhülés:

                   Jöjj, ki árvák atyja vagy,                   fáradságra nyugalom,

                   Jöjj, ki szívek lángja vagy,                          hőség ellen oltalom,

                        Ajándékos jóbarát!                       zokogásban könnyülés!

                                               Benned minden bizalom!

                                               Osszad, osszad pazaron

                                                hét szent ajándékodat:

                                               adj érdemre jobbulást,

                                               üdvösséges kimulást;

                                               s örök világosságot adj!

                                                                                     Nemesszeghy Ervin S.J. az ÉH lelkésze

***

Kedves Barátaink!

Amint Ervin atya levelében és programjaink között is olvashatjátok, augusztus 15 én ünnepre készülünk. Én arról szeretnék nektek pár szót szólni, hogy mit jelentenek számunkra ezek az ünnepek.

100 éves önálló magyar rendtartomány.

Az ÉH számára olyan ez az ünnep, mint egy gyermek számára szüleinek születésnapja. A gyermek azért hálás szüleinek, mert elfogadták és életet adtak neki. Nap, mint nap, gondoskodó szeretetükben élhet, bízhat támogatásukban és számíthat segítségükre. Ilyen szálak kötik az ÉH-t is a magyar rendtartományhoz. És amint a gyermek is hasonlít szüleire, örökletes módon hordozza bizonyos tulajdonságaikat, úgy próbáljuk mi is munkánk, szolgálatunk által megjeleníteni a jezsuita lelkiséget és karizmát. Rendtartományunk 100 éve vehette saját kezébe önmaga irányítását és megszervezését. Elmondhatjuk, hogy az eltelt időszakban a rendtartomány igen tartalmas és nagy munkát végzett. Országos jelentőségű kezdeményezések, mozgalmak, intézmények születtek. Bár a jelenlegi három jezsuita gócponttól távol vagyunk, mi örülünk és hálásak vagyunk azért, hogy a jezsuita intézmények és munkák között az ÉH is jelen lehet és feladatot kap. Bízunk benne, hogy szolgálatunkkal egyik arca és színfoltja lehetünk a 100. születésnapját ünneplő rendtartományunknak.

 15 éves az Életrendezés Háza.

16 évvel ezelőtt egy aprótermetű 80. évében járó jezsuita, Vácz Jenő atya elmeséli álmait és terveit a rend akkori provinciálisának egy lelkigyakorlatos házról, melyet Püspökszentlászlón szeretne megvalósítani. Bizalmat, biztatást és támogatást kap tervei megvalósításához. 1994 június 27-én, Szent László ünnepén a ház első alig 100 m2-es szárnyát, az engedélyt megadó provinciális megáldja. A 15 éves évforduló érdekessége és egyben lényege, hogy nem egy elkészült házat ünneplünk. Jenő atya mindig azt mondta: „Ez a ház nem lett tervezve, ez úgy született.” Ami tervezve van, annak funkciója van, ami születik annak lelke, lelkisége. Jenő atya „teológiájában” a születés központi fogalom, melyet így magyarázott: „Már ugyan vagyok, de még nem igazán, valójában majd csak leszek. Már pap és szerzetes vagyok, de még nem, majd csak leszek!” Hite szerint minden szüntelen és folyamatos megújulásban, születésben, tökéletesedésben van. Már ugyan elértünk egy bizonyos pontra hivatásunk útján, de nem mondhatjuk, hogy célba értünk és megvalósítottuk Isten álmát magunkról. Ezzel a tudatossággal élte Jenő atya az életét. Püspökszentlászlói munkásságát egyre inkább a lelkigyakorlat adásra szentelte, mert a lelkigyakorlatra érkezők száma egyre csak növekedett. Mindenben az Isten akaratát kereste, szüntelenül arra figyelt, hogy mit kíván tőle az Úr. Lelkigyakorlat adói szolgálatában egy nap felismerte, a tökéletesedés és továbblépés útja egy ház létrehozása, mely megfelelő körülményeket és feltételeket biztosi a lelkigyakorlatozók számára.

Az ÉH-t nézve láthatjuk, hogy az eltelt 15 évben folyamatosan bővült, és gyarapodott. A fejlesztések, bővítések mozgatórugói továbbra is azok az igények voltak, melyek a lelkigyakorlatozók felől érkeztek. Most is egy fejlesztési, átalakítási terv magvalósításának közepén vagyunk, melynek bízunk mielőbbi elkészültében. Materiális értelemben egyszer kimondhatjuk, hogy elkészült az ÉH, de spirituális értelemben a folyamatos tökéletesedés, újjászületés útját kell, hogy járja. Így tekintünk házunkra születésének 15. évfordulóján és örömmel tölt el minket, hogy van, de abban bízunk, hogy valójában majd csak lesz.

 „Az én boldogságom az Életrendezés Háza, életem koronája. Remélem, ha egyszer megkapom a felső behívót tovább él és egyre jobban kibontakozik”

Vácz Jenő SJ

 Az ÉH lelkésze, Nemesszeghy Ervin SJ atya 80 éves, és pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepli.

Ervin atya volt 16 évvel ezelőtt a magyar rendtartomány provinciálisa! Az Ő támogatásának köszönhetően valósulhatott meg az ÉH, és áldotta meg az elkészült első szárnyát. Jenő atya halálakor újra Ő a rend provinciálisa és szívügyének tekinti a folyamatos jezsuita jelenlét biztosítását az ÉH-ban. Provinciálisi megbízatásának leteltével, pedig utódjának felajánlja, hogy amennyiben megbízza, Ő örömmel vállalná az ÉH lelkészi, lelkigyakorlatvezetői szolgálatát. Ervin atyát ezen az ünnepen nem csak, mint az ÉH lelkészét, hanem támogatóját és pártfogóját is köszöntjük.

Mindezekre Nagyboldogasszony napján, Mária menybevételének szép ünnepén szeretnénk emlékezni. A Szűzanya szerepe és közbenjárása, az ünnepeltek történelmében és életében bizonyára jelentős és meghatározó. Én arról tudok beszámolni, hogy az ÉH születésének kezdetén Mária közbenjárása milyen csodálatos módon valósult meg, melynek elbeszélését számtalanszor hallottam Jenő atyától. Az ÉH tervei már készen voltak, de az építkezés még nem indult meg. A munkálatok megkezdésének időpontjára Jenő atyát felkérték, hogy legyen egy magyar zarándokcsoport pap kísérője Lourdes-ba. Jenő atya elhatározta, hogy ezt a zarándoklatot az ÉH megvalósulásának sikeréért ajánlja fel, és kéri mindehhez a szűzanya közbenjárását. A zarándoklatra elvitte magával az ÉH terveit, melyek nála voltak akkor is mikor a lourdes-i bazilikában szentmisét mutatott be. A tervrajzokat gondosan az oltár terítője alá helyezte, és így mutatta be a legszentebb áldozatot. Mikor hazaérkezett meglepve látta, hogy a távolléte alatt elkezdett építkezés milyen sokat haladt előre. Elmondta, hogy ez a lendületesség jellemezte az építkezés egész folyamatát, és az ÉH megvalósulására folyamatosan érkeztek az adományok.