Körlevél 2009. karácsony

Kedves Barátaink és Jótevőink!

A múlt évi karácsonyi levelemet a gazdasági válság fenyegető “szirénáinak” hangjai között írtam. A válság következményeit, mint például a növekvő munkanélküliséget, az akadozó betegellátást, hazánk adósságának növekedését és elszegényesedését közvetlenül, vagy közvetve, szinte mindannyian érezzük. Tud-e ilyenkor segíteni keresztény hitünk? Igen, mert mi hiszünk egy gondviselő Istenben, aki nem hagyja árván gyermekeit. Olyan szépen fejezi ki ezt a gondolatot Puszta Sándor papköltő egyik karácsonyi versében:

 A hold beszűrt a kunyhórepedésen

Ezüst almot hintett szerte szépen.

A glória már fényes messze zengett.

Elaludtak. Szendergett a Gyermek.

Mária édesen a bölcsőre hajolva,

József az ács, s fejénél a szalma.

…

A Hűség virrasztott

Léptét hallani,

Hogy ébren legyen itt

 Mindig valaki

(Betlehemi Éj, részlet)

Isten hűsége örök a mi hűtlenségeink ellenére is. Ez a hit adja számunkra a reményt. Csak legyünk éberek, hogy meghalljuk hangját!

Végül e levélben megköszönöm barátainknak és jótevőinknek, hogy olyan sokan eljöttek Püspökszentlászlóra ez év augusztus 15-én, hogy megünnepeljük az Életrendezés Háza alapításának 15. évfordulóját, valamint a független Magyar Jezsuita Rendtartománynak 100 éves, és pappá szentelésem 50 éves évfordulóját. Annyi gratuláló levelet kaptam, hogy legtöbbjét nem tudtam megköszönni, mert szeptember első hetében Torontóba kellett utaznom hosszabb időre. De imáimba foglaltam mindazokat, akik ilyen módon is gondoltak rám.

A közeledő karácsonyi és új évi ünnepekre Isten bőséges áldását kívánom:

 Nemesszeghy Ervin S.J. az ÉH lelkésze

 ***

Kedves Barátunk!

E levél írása előtt kápolnánk csendjében azon tűnődtem el, hogy melyek azok a házunkat, közösségünket érintő legfontosabb események, melyeket szeretnék Veled megosztani. Számomra az idei év is sok olyan kedves emléket adott, mely az Életrendezés Házához kötődik. Volt egy esemény azonban, melynek élménye a legélénkebben él a mai nap is bennem, ez pedig az augusztus 15-i rendezvényünk, melyen négyes jubileumot ünnepeltünk. Sokan, mintegy 300-an indultatok el az ország minden pontjáról, hogy hálát adjunk a Mindenható Istennek azokért az évfordulókért, melyeket Ervin atya ebben a levélben már megemlített. Számomra igazi ünnep volt ez a nap, melynek igazi örömét a sok kedves baráttal való találkozás adta. Továbbá kegyelem és erőforrás volt az ÉH minden munkatársa számára, mely erősít hitünkben, elköteleződésünkben, szolgálatunk folytatásában.

 Süveges Gergő beszédéből vett idézettel szeretném egy kicsit felidézni, ünnepnapunk emelkedett, bensőséges hangulatát:

„Szóval mit is kaptam én a jezsuitáktól, mit kaptam Vácz Jenő atyától, mit kaptam az Életrendezés Házától? Lehet, hogy túlzónak tűnik, de mégis igaz: mindebből élek a mai napig. Erre támaszkodunk a feleségemmel, mindezen alapul a közös életünk és a hitéletünk.

És ma, amikor már négy gyerekkel jövünk, és a külső csendet egyre nehezebb megteremteni, akkor is jól esik visszaemlékezni és jól esik új elhatározásokat tenni.

Mert amikor átbukkanunk a helységnévtábla melletti dombon, mindig valami nagy várakozás és vágyakozás fog el. Mert ha valahol, valamikor, akkor itt, az Életrendezés Házában tényleg közel éreztem magam az Istenhez.

Örülök a folytonosságnak. A bennem lévőnek is, meg a Ház életében lévőnek is. Örülök annak, hogy az ÉH építésére 15 éve engedélyt adó tartományfőnök, Ervin atya, ma a Ház lelki vezetője. És örülök annak, hogy itt ünnepelheti a saját évfordulóját.

És örülök annak, hogy majdnem itt voltam a kezdeteknél, és itt vagyok azóta is.

És örülök annak, hogy ma együtt ünnepeljük a jezsuita rendet, a rend egyik meghatározó tagját, és a munkájuk egyik különösen szép, zamatos és vitamindús gyümölcsét.”

A teljes beszéd letölthető a www.suvegesgergo.hu oldalról.

Bízom benne, hogy sokatokban hasonló érzület él, ha nálunk jártok, vagy az itt töltött napokra gondoltok. Én arra kérem a Jó Istent e jubileumi évünk végén, hogy áldásával kísérje továbbra is az Életrendezés Háza küldetését és mindazok életútját, akik lelkigyakorlatokra jönnek hozzánk.

Örömmel számolok be arról, hogy Házunk munkatársi közössége egy hölgy taggal bővült. Munkájával az irodai teendők, vendégeinkkel való kapcsolattartás, hivatalos ügyek intézésében nyújt nagy segítséget. Fogadjátok szeretettel bemutatkozását:

Prauda Ibolya vagyok, 2009. szeptember 1-étől dolgozom irodai asszisztensként az Életrendezés Házában. Nagy boldogság számomra, hogy az Oltáriszentség közelében tölthetem napjaimat és egy olyan közösségbe kerültem, ahol örömmel fogadják, ha a Szűzanyáról beszélek, és felszabadultan szerethetem Istent. Sok évet töltöttem világi munkahelyeken, világi emberek között az un. tudományos életben, várva, hogy egyszer megtalálom a helyem. Meggyőződésem, hogy az Életrendezés Háza egy sziget, ahol az ide látogatók rátalálhatnak, újra felfedezhetik az igazi értékeket. Ebben szeretnék én segíteni azáltal, hogy elkészítem a könyvelést, megrendelem az ebédet, elvégzek sok apró feladatot. Családommal Budapestről költöztünk ide a Mecsekbe, bízva abban, hogy megtaníthatjuk gyermekeinknek a természet szeretetét és velük együtt felfedezhetjük a falusi élet egyszerűségében rejlő nagyszerűséget.

Házunk az idei évben is gyarapodott és szépült, a betervezett munkákat nagyrészt sikerült megvalósítanunk. Fejlesztési, átalakítási tervünk megvalósításával igaz, apró léptekkel tudunk haladni, de minden kis előrelépés örömmel tölt el minket.

Elkészült új teraszunk burkolata, mely akácfaborítást kapott. Új tornácunk befejező munkálatait is sikerült megvalósítanunk, melynek szép díszes korlátja éppen a napokban készült el. Belső udvarunk, így már meleg, tetszetős hangulatával vendégeink kedvelt tartózkodási helyévé vált. Régi tervünk valósult meg azzal, hogy az egyágyas szobákhoz tartozó közös fürdőhelyiség mellé egy újabbat tudtunk kialakítani. Így most már külön női és férfi vizesblokk várja vendégeinket. Kápolnánk is tovább szépült, melybe 30 darab kényelmes fából készült, kárpitozott, egymásba rakható széket tudtunk vásárolni. Sikerült a kápolna épületen belüli bejáratát is akadálymentesíteni azáltal, hogy a lépcsőt kiváltottuk egy rámpával.

Már Advent utolsó napjait éljük, egyre közeledik karácsony szép ünnepe. Számomra és családom számára igazi várakozás jegyében telt a mögöttünk lévő időszak, mivel harmadik gyermekünk érkezését várjuk, aki még remélhetően karácsony előtt megszületik. Születésével sok változást és örömet hoz majd életünkbe.

A karácsonykor megszülető betlehemi Kisded azonban nem csak családja életében hozott változást. Ő szeretne minden családba és minden ember szívében megszületni. Szeretné, ha igazi szeretetben és békességben élnénk magunkkal és embertársainkkal.

Áldott, békés Karácsonyt és kegyelmekben gazdag újesztendőt kívánok minden kedves Barátunk számára családom és munkatársaim nevében.

Szeretettel: Piffkó László